Pontozási stratégia

A gyakorlat jellegű feladat meglehetős rugalmasságot tesz lehetővé a használt pontozási sémát illetően. Ez lehet:

  1. Nincs pontozás: Ilyen feladattípus esetén a tanár nem kíváncsi a tanulótól származó mennyiségi értékelésre. A tanulók megjegyzéseket fűznek a munkákhoz, de nem pontozzák őket. Ugyanakkor a tanár, ha kívánja, pontozhatja a tanulói megjegyzéseket. Ezek az "osztályozó pontszámok" képezik a tanulók végső pontszámának az alapját. Ha a tanár nem pontozza a tanulói értékeléseket, akkor a feladat semmilyen végső pontszámot nem kap.
  2. Akkumulatív pontozás: Ez a pontozás alaptípusa. Ilyen feladattípus esetén az egyes értékelésekre adott pontszám egy sor "értékelési elemből" áll össze. Az egyes elemeknek a feladat valamely konkrét szempontjára kell vonatkozniuk. Jellemző esetben egy-egy feladathoz 5-15 megjegyzési pontozási elemet kell hozzárendelni, a tényleges szám a feladat méretétől és bonyolultságától függ. Gyakorlat jellegű feladat esetén megengedett egyetlen elem használata, és hasonló értékelés stratégiával ruházható fel, mint egy szokásos Moodle-feladat.
  3. Az elemek az alábbi három jellemzővel rendelkeznek:

  1. Az értékelési elemek LEÍRÁSA. Ennek egyértelműen rögzíteni kell, hogy a feladatot mely szempont szerint értékeli. Ha az értékelés minőségi, célszerű részletezni, mit tekint kiválónak, közepesnek, illetve gyengének.
  2. Az értékelési elemek SKÁLÁJA. Egy előre meghatározott számú skála áll rendelkezésre. Ezek az egyszerű igen/nem jellegű skálától a többpontos skálán keresztül a teljes százalékos skáláig terjednek. Minden elemnek megvan a maga skálája, amelynek igazodnia kell az adott elemhez kapcsolódó lehetséges variációk számához. Ne feledje, hogy a skála NEM határozza meg az elem fontosságát az átlagos pontszám kiszámítása során, azaz egy kétpontos skálának azonos a "hatása", mint a 100 pontosnak, ha a megfelelő elemek azonos súllyal szerepelnek...

    Ha vannak a kurzusban kialakítva testre szabott skálák, ezeket használatba lehet venni. Ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy ez a skálafajta több pontos skálaként használatos, és csak a skála első vagy utolsó tételei jelennek meg. Ha például a "Nagyon nedves, Nedves, Nyirkos, Száraz" testre szabott skálát hozzák létre a kurzusban, ez használatba vehető és 4 pontos skálaként jelenik meg, két végén a "Nagyon nedves" és a "Száraz" értékkel.

  3. Az értékelési elemek SÚLYA. Alaphelyzetben az elemek azonos fontosságúak a feladat átlagos pontszámának a kiszámítása során. Ez megváltoztatható, ha a fontosabb elemekhez 1-nél nagyobb, a kevésbé fontosakhoz 1-nél kisebb súlyt rendel. A súlyok módosítása NEM befolyásolja a maximális pontszámot, azt az értéket ugyanis a csoporttársi feladathoz tartozó 'maximális pontszám' paraméter határozza meg. A súlyok kaphatnak negatív értékeket, ez kísérleti jelleggel alkalmazható.
  • Hibán alapuló pontozás: Ilyen feladattípus esetén a leadott munka pontozása igen/nem skála alapján történik. A pontszámot a "pontszámtáblázat " határozza meg, amely megadja a "hibák" száma és a javasolt pontszám közötti összefüggést. Egy feladatnak lehet például hat olyan lényeges eleme, amelynek jelen kell lennie. A pontszámtáblázat megadja a javasolt pontokat, ha mind jelen van, ha egy hiányzik közülük, ha kettő stb. Az egyes elemekhez szükség esetén súlyozott tényezők rendelhetők, amennyiben egyes elemek fontosabbak, mint a többi. A "hibák" száma a meglévő elemek súlyozott összege. Alaphelyzetben minden elem súlya egy. A pontozási táblázat feltehetőleg nem lineáris, a javasolt pontok egy tíz elemesből álló feladat esetén például alakulhatnak ekként: 90%, 70%, 50%, 40%, 30%, 20%, 10%, 0%. Az értékelést végző az ajánlott pontszámokat felfelé vagy lefelé viheti akár 20%-kal ahhoz, hogy kialakítsa a leadott munka végső pontszámát.
  • Kritériumon alapuló pontozás: Ez a legegyszerűbben pontozható értékelésfajta (jóllehet, létrehozása nem szükségszerűen a legegyszerűbb). A leadott munkák pontozása egy sor kritérium alapján történik. Az értékelést végző kiválasztja, melyik megállapítás illik legjobban az adott munkára. A pontszám megállapítása a "kritériumtáblázat" alapján történik, amely minden egyes kritériumhoz megadja a javasolt pontszámot. Például kialakítható egy olyan feladat, amely, mondjuk, öt kritériumot magában foglaló megállapításra épül. Ez esetben az értékelést végzőknek egyes értékeléseikhez az öt megállapítás közül ki kell választaniuk egyet. A hibán alapuló pontozáshoz hasonlóan az értékelést végző az ajánlott pontszámot a végső pontszámhoz viszonyítva legfeljebb 20%-kal módosíthatja.
  • Rubrika Hasonló a kritériumon alapuló pontozáshoz, azzal a különbséggel, hogy többszörös kritériumkészletek használatára épül. Minden készlet egy meghatározott "kategóriát" takar, melyhez legfeljebb öt megállapítás tartozhat. Az egyes készletekhez egyedi súlyok rendelhetők, a pontszám pedig az egyes készletek pontjainak súlyozott kombinációja. Ezen értékeléstípusnál nincs beállítási (módosítási) lehetőség.